Az évfolyamdolgozat témakörei és a kötelező lexika
12. évfolyam számára
2021
A mérésre 2021. április 7-én, szerdán 7.30 perctől kerül sor. A feladatlap megoldásához 60 perc áll rendelkezésre, új generációs történelmi atlaszt (OFI) lehet használni.
A nagyobb témakörök esetében a dőlt betűs hozzáfűzés mutatja, hogy az adott témából mi a középszintű követelmény. A felkészülés során erre érdemes koncentrálni, mert a feladatok ennek megfelelően lesznek összeállítva. A feladatok hasonlóak a középszintű vizsga rövid választ igénylő feladataihoz. A szükséges kompetenciák mérésén túl azonban tárgyi tudást is mérő rövid kérdésekre lehet számítani. Esszé feladat nem lesz. A felmérés eredménye témazáró értékű érdemjegyként kerül beírásra a naplókba. Az értékelés a középszintű érettségi követelményeknek megfelelő százalékok alapján történik.
1. Az ókor és kultúrája
Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században.
Fogalmak: polisz/ városállam, arisztokrácia, démosz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás.
Személyek: Kleiszthenész, Periklész.
Topográfia: Athén.
Kronológia: Kr. e. 508 (Kleiszthenész reformjai), Kr. e. V. század közepe (Periklész kora, athéni demokrácia fénykora).
Julius Caesar egyeduralmi kísérlete.
Fogalmak: senatori rend, lovagrend, polgárháború, consul, senatus, dictator, néptribunus, rabszolga, provincia, triumvirátus.
Személyek: Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Caesar.
Topográfia: Róma, Római Birodalom.
Kronológia: Kr. e. 44 (Caesar halála).
A görög-római hitvilág. A görög-római hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete.
Fogalmak: mítosz, mitológia, politeizmus/többistenhit.
Személyek: legfontosabb istenek nevének ismerete.
Topográfia: Olümposz.
Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában.
Fogalmak: olimpia, Akropolisz, filozófia, hellenizmus.
Személyek: Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész.
Topográfia: Olümpia, Alexandria, Pannónia, Aquincum, Sopianae, Savaria.
Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok).
A zsidó vallás fő jellemzői.
Fogalmak: monoteizmus/egyistenhit, zsidó vallás, Biblia, Ószövetség.
Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon.
Topográfia: Palesztina, Jeruzsálem, jeruzsálemi szentély.
Kronológia: Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora), Kr. e. VI. század (a babiloni fogság), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása).
A kereszténység kialakulása és főbb tanításai.
Fogalmak: vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásüldözés, vallásszabadság, diaszpóra, apostol, Biblia, Újszövetség, egyház, püspök, zsinat.
Személyek: Mária, József, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Diocletianus, Constantinus.
Topográfia: Júdea, Betlehem Jeruzsálem, Konstantinápoly.
Kronológia: 313 (a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat).
2. A középkor
A hűbériség és a jobbágyság jellemzői. Az uradalom és a mezőgazdasági technika.
A középkori uradalom főbb vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődése a X-XI. században.
Fogalmak: feudalizmus, hűbérúr, hűbéres, hűbériség, vár, lovag, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, hospes.
A középkori városok – és céhes ipar.
Középkori város jellemzőinek bemutatása (városképző tényezők, városkép, városok jogi helyzete, társadalma) A középkori kézműipar és kereskedelem sajátosságai.
Fogalmak: középkori város, városi önkormányzat, céh, távolsági kereskedelem, levantei kereskedelem, Hanza.
Topográfia: Velence, Firenze.
A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői.
Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok (invesztitúra és a keresztes hadjáratok)
Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, invesztitúra, cölibátus, eretnek, eretnekség, inkvizíció, vallási intolerancia, antijudaizmus (zsidóellenesség), zsidóüldözés, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, kolduló rend (ferences, domonkos), keresztes hadjáratok.
Személyek: Nursiai Szent Benedek, VII. Gergely, IV. Henrik.
Kronológia: 1054 (az egyházszakadás), 1075 (az invesztitúraharc kezdete), 1096-99 (az első keresztes hadjárat), 1122 (a wormsi konkordátum, az invesztitúraharc első szakaszának lezárása).
Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Német-római Birodalom, Szentföld.
Az iszlám vallás kialakulás és főbb tanításai.
Fogalmak: iszlám, Korán, kalifa.
Személyek: Mohamed próféta.
Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett).
Topográfia: Mekka, Arab Birodalom.
A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra (humanista műveltség is)
Fogalmak: skolasztika, egyetem, könyvnyomtatás, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus.
Személyek: Aquinói Szent Tamás, Leonardo da Vinci, Gutenberg.
Kronológia: XV. század (könyvnyomtatás kezdete).
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás.
Fogalmak: nyelvrokonság, finnugor, őstörténet, őshaza, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, törzsszövetség, kettős fejedelemség, fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás.
Személyek: Álmos, Árpád.
Topográfia: Urál, Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Pozsony, Augsburg.
Kronológia: IX. század (Etelköz), 895-900 (a honfoglalás),895 táján (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata).
Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.
Fogalmak: királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye(püspökség), királyi tanács, érsekség, tized, szerviens, várjobbágy, Szent Korona.
Személyek: Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Gellért püspök.
Topográfia: Erdély, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár.
Kronológia: 972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000-1038 (I. /Szent/ István).
A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.
Fogalmak: székely, szász, kun, bandérium, nemesi vármegye, familiaritás, báró, nemes.
Személyek: IV. Béla.
Topográfia: Dalmácia, Muhi, Buda.
Kronológia: 1235-70 (IV. Béla), 1241-42 (a tatárjárás).
A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején.
Fogalmak: tartományúr, báró, köznemes, bandérium, honorbirtok, aranyforint, regálé, harmincad, kamara haszna, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, kilenced.
Személyek: Csák Máté, I. Károly.
Topográfia: Visegrád.
Kronológia: 1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308-42 (I. Károly), 1335 (a visegrádi királytalálkozó).
Hunyadi Mátyás reformjai (a reneszánsz udvar is) és külpolitikája.
Fogalmak: kormányzó, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, corvina.
Személyek: Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Kinizsi Pál.
Topográfia: Nándorfehérvár, Buda, Visegrád.
Kronológia: 1443-44 (a hosszú hadjárat, Ulászló halála), 1444 (a várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458-90 (I. /Hunyadi/ Mátyás), 1479 (a kenyérmezei csata).
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői (világgazdaság, világkereskedelem kialakulása, kézműipar változásai a kora újkorban).
Fogalmak: gyarmat, ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, manufaktúra, bérmunkás, vetésforgó, merkantilizmus.
Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama.
Topográfia: portugál és spanyol gyarmatok, Németalföld, London.
Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése).
A lutheri és kálvini reformáció. A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői.
Fogalmak: reformáció, protestáns, evangélikus, református, anabaptista, antitrinitáriusok (unitárius), ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuita, barokk.
Személyek: V. Károly, Luther, Kálvin.
Topográfia: Wittenberg, Augsburg.
Kronológia: 1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete), 1545-63 (a tridenti zsinat), 1555 (az augsburgi vallásbéke).
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában.
Fogalmak: abszolutizmus, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, cenzusos választójog.
Személyek: Cromwell.
Topográfia: London.
Kronológia: 1642-49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása).
A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján.
Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás/népfelség elve, választójog, vallási türelem, Enciklopédia, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus.
Személyek: Kopernikusz, Newton, Spinoza, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Thomas Jefferson, Adam Smith.
Topográfia: Párizs, Poroszország.
Kronológia: 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte).
5. Magyarország a Habsburg Birodalomban
A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Várháborúk (1541-1568).
Fogalmak: végvár, hódoltság, vilajet, szultán, szpáhi, janicsár, örökös jobbágyság, rendi dualizmus, vitézlő rend.
Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós.
Topográfia: Mohács, Oszmán (Török) Birodalom, Hódoltság, királyi Magyarország/Magyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség, Kőszeg, Buda, Eger, Szigetvár.
Kronológia: 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása), 1552 (a „nagy várháborúk” éve, Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste).
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia).
Fogalmak: rendi nemzet, székely, szász, román, unitárius, ortodox/görög-keleti kereszténység.
Személyek: Fráter György, Bethlen Gábor (Erdélyi Fejedelemség fénykora).
Topográfia: Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár.
Kronológia: 1568 tordai országgyűlés (vallási tolerancia).
A hazai reformáció, katolikus megújulás és a barokk kulturális hatásai.
Fogalmak: evangélikus, református, protestáns, unitárius, katolikus megújulás/ellenreformáció.
Személyek: Károli Gáspár, Pázmány Péter.
Topográfia: Sárospatak, Nagyszombat, Debrecen (kálvinista Róma).
A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei. A szatmári béke.
Fogalmak: kuruc, labanc, trónfosztás.
Személyek: I. Lipót, II. Rákóczi Ferenc.
Topográfia: Sárospatak, Ónod.
Kronológia: 1703-11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).
Demográfiai és etnikai változások a 18. században.
Fogalmak: betelepítés, betelepülés.
Személyek: III. Károly, Mária Terézia.
Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát.
Mária Terézia és II. József reformjai.
Fogalmak: Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felső tábla, alsó tábla, zsellér, vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet, jozefinizmus.
Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc.
Topográfia: Habsburg Birodalom, Pozsony, Bécs, Határőrvidék, Bácska, Bánát.
Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740-80 (Mária Terézia), 1754 (a vámrendelet), 1767 (urbárium), 1777 (Ratio Educationis),1780-1790 (II. József), 1781 (a türelmi rendelet), 1785 (a jobbágyrendelet).
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései.
Fogalmak: felvilágosodás, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás/népfelség elve, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, alkotmány, polgári nemzet.
Személyek: XVI. Lajos, La Fayette.
Topográfia: Párizs.
Kronológia: 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése).
A XIX. század eszméi: a korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői.
Fogalmak: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus.
Személyek: Marx.
A szövetségi rendszerek kialakulása (gyarmati konfliktusok, balkáni tűzfészek, Hármas szövetség, Antant létrejöttének folyamata).
Fogalmak: egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, központi hatalmak, antant, keleti kérdés.
Személyek: Bismarck, II. Vilmos, Viktória királynő.
Topográfia: Olaszország, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Elzász-Lotaringia, Balkán, Szerbia, Japán.
Kronológia: 1871 (a Német Császárság létrejötte), 1873 (három császár szövetsége), 1878 (a San Stefano-i béke, a berlini kongresszus, Bosznia-Hercegovina okkupációja), 1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1907 (a hármas antant létrejötte), 1912-13 (a Balkán-háborúk).
Az ipari forradalmak (első és második szakasz) legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei.
Fogalmak: ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, urbanizáció, monopólium, futószalagos termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás, emancipáció.
Személyek: Watt, Stephenson, Ford.
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)
A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
Fogalmak: reform, rendi országgyűlés, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám.
Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan.
Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu.
Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832-36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása).
A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények.
Fogalmak: márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, nemzetőrség, cenzúra, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, emancipáció.
Személyek: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Metternich, Batthyány Lajos, Petőfi Sándor.
Topográfia: Pest-Buda
Kronológia: 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények).
A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei (fontosabb hadjáratok pl. erdélyi hadjárat, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, vereség okai és a világosi fegyverletétel).
Fogalmak: honvédség, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, trónfosztás, nemzetiségi határozat.
Személyek: Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgei Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József.
Topográfia: Pákozd, Isaszeg, Buda, Debrecen, Világos, Arad.
Kronológia: 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1848-1916 (Ferenc József uralkodása), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése).
A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése.
Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés.
Személyek: Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Eötvös József.
Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs.
Kronológia: 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése), 1850-1859 (Bach-korszak), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi és népiskolai törvény, a horvát-magyar kiegyezés).
Gazdasági változások a dualizmus korában.
Személyek: Tisza Kálmán, Baross Gábor, Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Rotschild, Ganz Ábrahám.
Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume.
Kronológia: 1875-90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium).
A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai. Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban. Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában.
Fogalmak: Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, választójog, torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció, zsidó emancipáció, állami anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás, millennium.
Személyek: Eötvös József, Löw Emánuel, Tisza Kálmán, Wekerle Sándor.
Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, Bosznia-Hercegovina.
Kronológia: 1896 (a millennium).
8. A világháborúk kora (1914-1945)
Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer.
Fogalmak: villámháború - állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, békediktátum, revízió, reváns.
Személyek: Wilson, Clemenceau.
Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, a trianoni Magyarország.
Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1918. november 11. (az első világháború vége), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1920.június 4.(a trianoni békediktátum aláírása).
A náci Németország legfőbb jellemzői.
Fogalmak: általános választójog, tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, totális diktatúra, tömeg propaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Róma tengely, Anschluss, tekintélyelvű állam.
Személyek: Hitler, Goebbels.
Topográfia: weimari köztársaság, Berlin, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék.
Kronológia: 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929–1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin–Róma tengely), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia).
A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.
Fogalmak: bolsevik, szovjet, Vörös Hadsereg, kommunizmus, egypártrendszer, proletárdiktatúra, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per.
Személyek: Lenin, Trockij, Sztálin.
Topográfia: Szovjetunió, Moszkva.
Kronológia: 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1922 (a Szovjetunió létrehozása).
A második világháború előzményei, kitörése és jellemzői.
Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, antifasiszta koalíció.
Személyek: Hitler, Mussolini, Churchill, Sztálin, Roosevelt, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle.
Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia.
Kronológia: 1939. augusztus 23. (a szovjet-német megnemtámadási egyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, el-alameini csata), 1943 (véget ér a sztálingrádi csata, a kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború).
A holokauszt.
Fogalmak: koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, gettó, deportálás, munkaszolgálat.
Topográfia: Auschwitz.
9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)
A trianoni békediktátum és következményei.
Fogalmak: kisantant.
Személyek: IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Aponyi Albert.
Kronológia: 1918. október 31. (az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete), 1920. június 4.(a trianoni békediktátum aláírása).
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. A politikai rendszer főbb jellemzői. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években.
Fogalmak: ellenforradalom, kormányzó, konszolidáció, nyílt és titkos szavazás, földreform, népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, kultúrfölény, társadalombiztosítás.
Személyek: Horthy Miklós, Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó.
Kronológia: 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen István miniszterelnöksége), 1927 (a pengő bevezetése).
A magyar külpolitika a két világháború között.
Fogalmak: revízió, irredentizmus, első bécsi döntés.
Topográfia: Felvidék, Kárpátalja.
Kronológia: 1921–31 (Bethlen István miniszterelnöksége), 1932–1936 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 1938. november 2. (az első bécsi döntés), 1939. március (Kárpátalja visszacsatolása).
Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon. A holokauszt Magyarországon.
Fogalmak: antiszemitizmus, numerus clausus, a nyilas mozgalom, zsidótörvény, koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, gettó, deportálás, munkaszolgálat.
Személyek: Wallenberg.
Kronológia: 1920 (a numerus clausus)
Topográfia: Kamenyec-podolszki, Auschwitz.
Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon.
Fogalmak: győri program, háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, kiugrási kísérlet, malenkij robot.
Személyek: Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg.
Topográfia: Újvidék, Voronyezs, Don-kanyar, Délvidék és Észak-Erdély.
Kronológia: 1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942– 1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon).
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői.
Fogalmak: szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma, fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális piacgazdaság, harmadik világ, beat korszak, hippi mozgalom, olajválság, Cartha ’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások.
Személyek: Sztálin Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy Ben Gurion, Tito, De Gaulle, Brezsnyev, Willy Brandt, Thatcher, II. János Pál.
Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam, Berlin, Helsinki, Prága.
Kronológia: 1947 (a Truman-elv, a párizsi béke, India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba), 1950–1953 (a koreai háború), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság,), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1962– 1965 (a második vatikáni zsinat), 1964–1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos háború”),.1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína, párizsi diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1972 (SALT-1 szerződés), 1975 (a helsinki értekezlet), 1979 (SALT-2 szerződés, szovjet csapatok Afganisztánban).
Az ENSZ létrejötte, működése.
Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ.)
Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte).
A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése.
Fogalmak: szolidaritás.
Személyek: Reagan, George Bush, Gorbacsov, Borisz Jelcin, Helmuth Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, Ceauşescu.
Topográfia: Berlin, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár.
Kronológia: 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öbölháború kirobbanása), 1993 (Csehország és Szlovákia szétválása), 1999 (a NATO bombázza Szerbiát).
Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése.
Fogalmak: integráció, euró, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), Európai Unió.
Topográfia: az EU tagállamai.
Kronológia: 1957 (a római szerződések), 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 2002 (az euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is).
A globális világgazdaság ellentmondásai.
Fogalmak: PC, mobiltelefon, globalizáció, multikulturalizmus, vallási fanatizmus, iszlám fundamentalizmus, nemzetközi terrorizmus, fogyasztói társadalom, adósságspirál, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási szerkezet, diszkrimináció, internet, tömegkommunikáció.
Kronológia: 2001 (terrortámadás az Egyesült Államok ellen).
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban.
Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás, népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök, egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, aranycsapat.
Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László
Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros).
Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése), 1947. február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége).
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás.
Fogalmak: Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció.
Személyek: Mindszenty József, Rajk László, Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István.
Topográfia: az 1956-os forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár.
Kronológia: 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul Magyarország ellen)
A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok.
Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens, amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, "három T", lakótelep, televízió, Rubik kocka.
Személyek: Kádár János, Nagy Imre.
Topográfia: Salgótarján.
Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968 (az új gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971 (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyja Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben).
A rendszerváltozás főbb eseményei.
Fogalmak: ellenzéki mozgalmak, szamizdat, besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog, pluralizmus, jogállam, nemzeti kerekasztal, sarkalatos törvények, Alkotmánybíróság.
Személyek: Kádár János, Antall József, Göncz Árpád, Sólyom László
Topográfia: Monor, Lakitelek, Bős-Nagymaros.
Kronológia: 1989.június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról).
A piacgazdaságra való áttérés és következményei.
Fogalmak: privatizáció, kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási szerkezet, munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, integráció, népszavazás. ombudsman, autonómia, magyar igazolvány, kettős állampolgárság.
Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter.
Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik), 2000 (a magyar államalapítás millenniuma), 2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).
A határon túli magyarság 1945-től.
Fogalmak: kitelepítés, lakosságcsere, falurombolás, magyar igazolvány, kettős állampolgárság, autonómia.
Személyek: Tőkés László, Teller Ede.
Topográfia: a határon túli magyarlakta területek.
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek
A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban.
A szociális ellátórendszer fő elemei.
Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek.
A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény).
A választási rendszer fő elemei.
Fogalmak: család, társadalom, szocializáció, kultúra, etnikum, nemzet, nemzetiség, szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség, többség, érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség, állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia, önkormányzat, párt, parlamenti küszöb, állampolgári jogok biztosa, Állami Számvevőszék.
A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek).
Költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások, társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költségvetési egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, kereskedelemi bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír, rt, kft, kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség, korlátolt felelősség, egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi közvetítő rendszer.
A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése.
Fogalmak: állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyi jövedelemadó, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás.